Kiskutya V�s�rl�sa

Miel�tt kiskuty�t v�s�rol nagyon fontos, hogy az adott fajta tulajdons�gaival,  a standart elv�r�sokkal tiszt�ban legyen. Ugyan ilyen fontos eld�nteni azt is, hogy hobbira szeretn� e, vagy teny�szt�sre, esetleg ki�ll�t�sra.

A ki�ll�t�si-teny�szt�si kutya kiv�laszt�sa t�bb id�t vesz ig�nybe, fontos a csal�dfa kiv�laszt�sa, az apa �s anya stabil idegredszeri h�ttere, �s a kiskutya term�szete �s alkati tulajdons�gai, temperamentuma.

Term�szetesen ak�r hobbira, ak�r teny�szt�sre esetleg ki�ll�t�sra v�s�sol kiskuty�t a teny�szt� legfontosabb c�lja az, hogy eg�szs�ges kiskutya ker�lj�n ki t�le. Igen fontos az is, hogy  a sz�l�i p�r milyen k�rnyezetben �l, a kiskutya miyen k�r�lm�nyeket k�z�tt t�lti el az els� 8-12 hetes id�szakot amikor a teny�szt�n�l van. Ez ak�r meg is hat�rozhatja a tov�bbi fejl�d�s�t, hiszen az els� 8-12 h�tben rengeteget tanul a mam�j�t�l �s " falka" t�bbi tagj�t�l. Nem csak az anat�miai �s a genetikai adotts�gok sz�mitanak, ugyan ilyen fontos  a term�szeti adotts�g amit egy teny�szt� figyelembe vesz amikor �tgondol egy  alom p�ros�t�st.

�va intem a kedves olvas�t  att�l, hogy olyan helyr�l hozzon kiskuty�t ahol a j�k�r�lm�nyek nem megfelel�ek. Azt gondolom 15 �v nem kev�s id� amit egy�tt t�lthet�nk kedvenc�nkkel, azonban ha m�r az els� p�r h�tben betegs�g l�p fel, igen nagy anyagi �s lelki terhet r� r�nk �s a csal�dunkra, az orvosi k�lts�gek igen nagyok lehetnek, �gy a d�nt�st, hogy a kiskuty�t milyen helyr�l hozzuk gondoljuk �t, �s ne kiz�r�lag anyagi �rdekeink hat�rozz�k meg ezt a l�p�s�nket.

Term�szetes, hogy a j� teny�szt� a kuty�j�nak a legjobb k�r�lm�nyeket biztositja, foglalkozik a kuty�j�val gondozza �polja, vitaminokat ad neki igy bizony�ra a kiskutya aki elker�l majd t�le, m�r egy stabil biztos h�tt�rb�l ker�l �nh�z.

A teny�szt� meg fogja �nnnek pontosan mondani, a megfelel� gondoz�st, figyelmezteti arra, hogy milyen vitaminokat kell kapnia kiskuty�nak, mire kell figyelni a tart�ssal kapcsolatban, �s nagyon j� ha tudja tartania teny�szt�vel a kapcsolatot, hiszen sz�m�ra �r�m ha tudja  boldog a kiskutya akit a kez�b�l kiadott.

Kiskutya az �j otthonban:

Fontos, hogy felk�sz�lten v�rjuk a kiskuty�t hiszen ha hazavissz�k akkor azonnal sz�ks�ge lesz alv� helyre ami legyen sz�m�ra nyugodt, meleg, biztons�gos. Tudja a kiskutya ha oda befekszik, senki nem zavarja �s az, az � kis birodalma. Tudnunk kell ha egyszer megengedj�k neki, hogy az �gyunkban aludjon vagy ott hever�sszen szinte lehetetlen leszoktatni err�l. Tudatos�tsuk benne azt ,hogy az nem az � helye. A teny�szt�k a kiskuty�val szoktak adni kezd�csomagot amely tartalmazza azt a t�pot, amivel teny�szt� etetett. Ez p�r napig kitart, de be kell szerezz�k a t�pl�l�shoz sz�ks�ges mennyis�get. Sz�ks�ge lesz m�g egy itat� �s egy etet� t�lra, tal�ljuk ki, hogy hol fog enni-inni �s ez is legyen stabil pont az �let�ben lehet�leg egy nyugodt sarok. Szerezz�nk be j�t�kokat, r�gcsikat amivel elt�lti az idej�t ne feledj�k, fogzik �s am�g nem v�ltja le a  fogait szinte k�tszer annyit r�g. �vjuk ezzel otthonunkat �s �r�met szerz�nk neki. Fontos ha elmegy�nk otthonr�l, tudjuk biztons�gban �t, ez�t pr�b�ljunk meg olyan helyet kin�zni a lak�sunkban ahol nem tud k�beleket sz�ket sz�tr�gcs�lni �s nem okoz sem mag�ban sem a lak�sunkban k�rt. Nem jellemz�, de jobb az el�vigy�zatoss�g, �s mivel egyed�l van unatkozik, ez�rt is fontosak a j�t�kok �s a r�gcs�lni val�k. Tegy�nk ki neki kutyapelust amire elv�gezheti a dolg�t �s c�lszer� ezt is egy stabil helyre kihelyezni. Amig nem kapta meg a megfelel� olt�sait nem vihetj�k le az utc�ra, nem tehetj�k le a f�ldre, ez�rt �rdemes beszerezni a kutyapelust.   Ha m�r t�l vagyunk az olt�sokon levihetj�k  �s ehez sz�ks�g�nk van p�r�zra.�n szem�ly szerint h�mot javasolok, ami nem folyt a mellkast fogja, �s egy huzalos p�r�zt ami teret biztosit a sz�m�ra ha s�t�ltatjuk.

T�pl�l�s:

A teny�szt� tan�cs�t �rdemes kik�rni, hogy � milyen t�ppal hogyan etette a kiskuty�t �s azt folytassuk. �j k�rnyezetbe ker�lve egy stabil pont az �tkez�s, j� ha ez megmarad sz�m�ra. K�s�bb amikor megszokta az �j k�rnyezetet akkor m�r �t�llhatunk arra a t�p ill. konzerv fajt�ra amivel mi szeretn�nk etetni a kuty�nkat. Nagyon fontos, hogy elelinte 3 x k�s�bb 2 x reggel �s este etess�k meg, hiszen gyors az em�szt�se. Amikor valami �j t�pot vagy egy�b m�st szeretn�nk adni fokozatosan tegy�k.  Ker�lj�k a zs�ros �lelmiszerek ad�s�t a csokol�d� a di� a sz�l� semmik�ppen nem j� az em�szt�s�nek s�tt egyenesen k�ros hat�s�ak.Ugyan ilyen a csirkecsont szil�nkosan t�rik �s a beleket �tf�rhatja. Amikor m�g k�ly�k, gondoskodjunk a r�gcs�lni val�kr�l  hiszen ak�r unalm�ban is kikezdheti a lak�s azon r�szeit aminek mi nem biztos, hogy �r�l�nk ellent�tben vele. A pr�selt b�r�k, kutyakekszek elterelik a figyelm�t er�s�tik a fogakat �s j� hat�s�ak sz�m�ra. Friss v�z, el ne feledkezz�nk r�la!!

Sz�r�pol�s:

A yorkshire-terrie egy hossz� sz�r� kutyafajta, sz�re f�nyes, egyenes nem hullik aminek k�sz�nheti, hogy igen kedvelt fajta lett. A sz�r�pol�s�hoz p�r kell�kre sz�ks�g�nk lesz �rdemes gondoskodni r�la. Kism�ret� kutyakefe, kutyaf�s�, karomv�g� oll�, szemk�rny�k�pol� folyad�k, vattakorong. Fontos, hogy ismerje, szeresse  a f�s�lk�d�st �r�m, ne pedig ny�g legyen sz�m�ra. M�r k�ly�k korban kezdj�k el a hozz�szoktatt�st.Tegy�k asztalra k�nyelmes legyen sz�munkra is �s sz�m�ra is, cs�sz�s mentes fel�letet aj�nlok �s soha ne hadjuk egyed�l, m�g feln�tt kor�ban se. Alaposan f�s�lj�k �t a sz�r�t sz�razon, �s az�rt ne tegy�nk r� semmit, mert a sz�r szerkezete ha sz�razon f�s�lj�k  sokkal stabilabb m�g a vizes sz�r s�r�l�kenyebb. A hajlatokat a has alj�t is f�s�lj�k, hiszen ott a leghajlamosabb a csom�sod�sra. Ha m�r olyan nagy a sz�r a pofij�n, a fej�n akkor  szilikon gumival fogjuk �ssze ,hogy ne zavarja �t, ne l�gjon a szem�be. A szemk�rny�ket tisztitsuk meg, erre a b�raxos folyad�k is kiv�l� patik�ban kaphat�. Vattakorongra t�ve, t�r�lj�k �t vele a szemet �s k�rny�k�t t�vol�tsuk el a lerak�dott szennyez�d�seket. A v�g�n �rdemes sz�rv�g�pol�val �tf�jni a sz�r�t, nem csak finom illata lesz de �poljuk is a sz�rt.

A yorki  sz�re nem hullik tisztul�sa nem vedl�s �tj�n t�rt�nik. Ma m�r kaphat�ak kiv�l� sz�r�pol� term�kek a piacon �s mivel vel�nk �l, nek�nk �s neki is fontos a szem�lyes higi�nia. F�rdess�k 2 hetente sz�ks�g eset�n pedig helyileg ha kell. / S�r vagy egy�b piszok elt�vol�t�sakor. / A f�rdet�sn�l  a sampont, balzsamot hig�tsuk, figyelj�nk arra, hogy a szembe, f�lbe ne jusson v�z, mindig sz�ritsuk meg alaposan a sz�rt. Ha �gy gondoljuk �s m�r az �sszes olt�s�t megkapta elvihetj�k kutyakozmetikushoz �s a nek�nk tetsz�  fazonra lev�gja a sz�r�t �s igy sokkal kevesebb a tennival�nk is majd a k�s�bbiekben, azonban a rendszeres f�rdet�sr�l ebben az esetben se feledkez�nk meg.

Szobatisztas�g:

Szerintem ez egy nagyon fontos dolog a kutyatart�sban, hogy min�l hamarabb szobatiszta legyen. Ez csak rajtunk m�lik, a rendszeress�g�nk�n. Ha kertes h�zban lakunk k�nnyebb a dolgunk hiszen nem kell olt�sokra v�rni, a kertbe is kivihetj�k viszon ha nem �gy van, eleinte ott a kutyapelus a lak�sban �s ha m�r a teny�szt�n�l ismeri �s r�j�rt, akkor n�lunk is r� fog j�rni. J� ha k�tlaki l�tre szoktatjuk �s a lak�sban is elhelyez�nk sz�m�ra pelust k�s�bb  ha m�r feln�tt �s nem vagyunk otthon igy is  eltudja v�gezni a dolg�t. Vagy gondoljunk a hideg t�li havas, es�s napokra. Mindenk�ppen k�nnyebb� teszi az �let�nket. Amikor  k�ly�k �s l�tjuk, hogy a pelusra siker�l mindig dics�rj�k, ezzel tudatos�tva a helyes cselekedetet, viszont ha nem j� helyre megy, szidjuk le a szavainkkal �rz�keltess�k, hogy most ez nem volt helyes dolog. M�g egy lhet�s�g�nk van, hogy hamar szobatiszta legyen. Amikor megetett�k tegy�k be boxba �s 15-20 percig hadjuk ott, majd kiv�ve vigy�k oda ahol elv�gezheti a dolg�t. Ha ezt v�lasztjuk �s nem t�r�nk el t�le nagyon hamar szobatiszta lesz.

IVARTALAN�T�S

Mindenk�ppen javasolt a hobbyra tartott yorkik ivartalan�t�sa t�bb okb�l is. 
Vegy�k el�sz�r a kanokat. Ha egy kan nem fedez, m�r pedig egy hobby kutya eset�ben ennek igen kicsi az es�lye (mivel minden szuka tulajdonos ink�bb a d�jnyertes kanokn�l szeret fedeztetni. Elvileg, ha a kan egyed�l van tartva �s nincs mellette m�sik kutya, (legyen az ak�r szuka vagy ak�r kan) nem jel�lget a lak�sban. Ez az a dolog, ami miatt a legt�bben f�lnek kan kuty�t v�s�rolni. M�gis el�fordulhat, ha valaki egy kuty�val teli lak�telepen lakik, ahol napi szinten hordanak s�t�lni t�zel� szuk�kat, hogy a sok szag �s inger miatt szerencs�tlen kan megzavarodik �s m�g is elkezd jel�lgetni a lak�sban. Erre az esetre a legjobb megold�s az ivartalan�t�s. A kan k�lyk�k m�r 8-10 h�napos korukra ivar�rettek, �s el�g kor�n el lehet v�gezni a r�vid kis m�t�tet n�luk.
A szuk�kn�l egy kicsit bonyolultabban mennek a dolgok. A szuka kutya 6 h�napos �s 15 h�napos kora k�r�l t�zel el�sz�r. Onnan sz�m�tva f�l�vente, vagy 10 havonta �jra t�zel. A t�zel�s kb. 3 h�tig tart, eleinte intenz�v v�rz�ssel, azt�n amikor a pete�r�shez k�zeledik egyre kevesebb a v�r mennyis�ge. De nem is ez a komoly baj, hanem, hogy nagyon sokszor a t�zel�s ut�n �gynevezett �llvemhess�ge lesz a szuk�nak (a hormon�lis szab�lyoz�s zavara, azt k�pzeli, hogy k�lykei lesznek). Ebben az esetben megduzzadnak az eml�k, teje lesz, rosszkedv�, befordult lesz a kutya. P�r h�t alatt azt�n ezen is t�l van. De a vesz�lye ennek, hogy k�zben kaphat m�hgyullad�st, vagy kialakulhat eml� daganat is. Sokszor javasolj�k, hogy fedeztess�k be a kuty�t �s akkor elm�lik, �s k�l�nben is a szuk�nak �let�ben egyszer sz�lnie kell, mert k�l�nben megbolondul. NOS, EZ MIND NEM IGAZ!!!!!!!! Nem bolondul meg a szuka ha nem lesz k�lyke (�s nem k�nny� egy szuk�t lesz�ltetni) �s a sz�l�s nem haszn�l a m�r eml�tett probl�m�kra. Sajnos tapasztalt t�ny, hogy fiatal 1 almon t�l lev� szuka is kaphat eml� daganatot. Az egyetlen gy�gy�r e vesz�lyes betegs�gek megel�z�s�re az IVARTALAN�T�S. A szuk�k eset�ben �ltal�ban meg szokt�k v�rni az �llatorvosok az els� t�zel�st, �s ut�na oper�lj�k meg, mivel egy kicsit bonyolultabb m�t�tr�l van sz�, mint a kanok eset�ben.