Fajtatörténet/ History
A yorkshire terrier egy múlt századi új fajta. Meglepő, hogy szinte semmit nem tudunk a fajta keletkezéséről. Ez csak akkor válik érthetővé, ha visszaképzeljük magunkat az akkori időkbe. Az ipari forradalom, ami 1785 táján először Angliában, majd hamarosan a többi nyugat-európai országban is elkezdődött, jelentős mértékben megváltoztatta a társadalmi struktúrákat és a települések rendszerét. A gépi termelésre való átállás Nagy-Britanniában elsősorban a textilipart érintette, az első gépesített szövödékben, különösen a Yorkshire grófságban élő dolgozókhoz vezethető vissza a célirányos tenyésztés kezdete. Még a XX. Század elején is számos szerző utalt arra, hogy a legjobb tenyészeteket nem a gazdag házakban, hanem a szegények hajlékaiban lehetett megtalálni. Ezek a családok készek voltak szerény házaikat megosztani a kutyákkal, amelyeket szigorúan szelektáltak, mivel csak az első osztályú példányokra volt kereslet. Így érthető, miért nem léteztek feljegyzések a fajta kezdeti jellegéről, a fajtát javító keresztezésekről. Az ipari forradalom kezdetén a brit szigetek fejletlenebb részeiről, elsősorban Skóciából, tömegével költöztek az emberek a Yorkshire-i grófság textilüzemeinek közelébe. Ily módon feltételezhető, hogy a manapság yorkshire terrierként ismert kis testű kutya tenyésztésének kezdete északról ered. A későbbiekben az angol Kennel Club keretében vezetett „Broken Haired skót és yorkshire terrier” lajstrom létezésén túl emellett szól az is, hogy Skócia és Anglia határterületein két olyan, ma már nem létező kutyafajta élt, amely sok szempontból, különösen a gazdag szőrzet tekintetében igen hasonlatos volt a korabeli yorkshire terrierhez.
Stonehenge – az akkori idők egyik mértékadó kinológusa – 1886-ban úgy jellemezte a yorkshire terriert, mint a „művészies Huddersfield színekkel gyönyörűen árnyékolt” kutyát. Lehet, hogy a szövetekkel való munka volt a kiváltó tényezője annak, hogy a tenyésztők a kutyáknál is hosszú, gyönyörű színezetű szőrzet elérésére törekedtek.
A vadászösztön, amire oly nagy hangsúlyt fektettek tenyésztés kezdetén, mind a mai napig megtalálható a yorkshire terrierekben, generációról generációra öröklődik.
Bámulatba ejtő az a biztos ráérzés, amivel az angol tenyésztők a fajtatenyésztés kezdetén a megfelelő „keveréket” megtalálták. Az öröklődéssel kapcsolatos mai tudományos ismeretek birtokában a tenyésztők mély tisztelettel gondolnak elődeikre.
A kívánatos fajtajegyek gyors rögzítéséhez minden bizonnyal a nagyon szigorú szelektálás is hozzájárult: nem nevelték fel vagy legalábbis nem tenyésztették tovább azokat az egyedeket, amelyek nem elégítették ki a nagyon magas színvonalú követelményeket.
Ajánlott irodalom:
Varga Mónika : A Yorkshire-terrier
|